Kettős mérce bírósági döntéseknél - hátrányban a nemzeti oldal?

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

A szólásszabadság határa legalább annyira megfoghatatlan, mint a délibáb. Az utóbbi időkben több olyan döntéssel találkozhattunk, ahol közéleti állítások valóságtartalmát kellett vizsgálnia bíróságnak. Azt hihetnénk, hogy ugyanazon tényállítás esetén ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló ítélet várható, azonban ez valójában „kijegecesedett téveszme” és az alább felvillantott két jogeset alapján kijelenthető, hogy inkább flexibilisebbek a határok, mint szilárdak. A végső következtetés levonását a kedves olvasóra bízom.

A 444 nevű hírportál öles betűkkel hirdette tavaly decemberben, hogy Németh Szilárd nem jogerősen pert vesztett az Eötvös Károly Intézet ellen, miután azt mondta, „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét kaptak Sorostól, mint amennyit feltüntettek”. Azt is megtudhattuk a Valér Kot és Maria Nemcova nevű revizorok által lektorált bulvárlap írásából, hogy Németh Szilárd a bíróságon az EKINT jó hírnevét sértő állításait nem tudta bizonyítani, nyilvánosan meg kell követnie a szervezetet, és 350 ezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell.

Egy gyakorlatilag egyező ügyben az érintett orgánum 2015. június 9. napján megjelentetett írásában elővezette azt a hamis állítást, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 250 milliót kapott korábban a Fidesz pártalapítványától. A valóság ezzel szemben az, hogy a szervezet korábban összesen kevesebb, mint 76 milliós támogatást kapott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól, amelyből persze az a logikus következtetés volt a cikk alapján levonható, hogy a felperesi alapítvány 175 millió forintot nem tüntetett fel az elszámolásában.

A tévedést az alperesi 444 az első tárgyaláson elismerte, illetve azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy egy ilyen túlzó, hamis tényállítás alkalmas arra, hogy egy kiélezett politikai helyzetben egy alapítvány fokozottan pártos jellegét a mesterségesen felturbózott támogatási összeg mértéke által felnagyítsa.

A 444 retirálásán túlmenően bíróság azonban akkor nem tartotta megalapozottnak a felperesi CÖF-CÖKA keresetét, és nem állapította meg a személyiségi jogsértést, szemben az EKINT ügyében első fokon született döntésben foglaltakkal. A másodfokú, jogerős ítélet indoklása szerint a sérelmezett közlésben foglalt 250 millió forintos összeg nagyságrendjében ugyan jelentősen eltér a 75,5 millió forinttól, ugyanakkor ez a sértő tartalom vonatkozásában jelentőséggel nem bír. Magyarul nagyságrendileg jóval nagyobb lóvét tulajdonított a CÖF-CÖKA szervezetének a 444, de ez nem valósított meg személyiségi jogsértést. Cato után szabadon, szemben az EKINT ügyében született első fokú döntésben foglaltakkal.

A fentiek alapján a vizsgált kérdésben kiigazodni embert próbáló feladatnak tűnik…

(A szerző alkotmányjogász)

Az írás a demokrata.hu-n jelent meg.

https://civilosszefogas.blogstar.hu/./pages/civilosszefogas/contents/blog/48097/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?